A mesterséges intelligencia története: sci-fiből hétköznapi csoda

 

A mesterséges intelligencia (AI) átalakítja a modern világunk működését. Elterjedése vitathatatlan. Ma már a pénzügyi szektortól az egészségügyig számos iparágban alkalmazzák. Az AI nem csak jelen van a munkahelyeken, de az okos otthonoktól kezdve a hétköznapi élet számos területén megkönnyíti az emberek életét. Az AI megoldások már nem csupán jövőbeli ígéret, hanem bárki számára elérhető valóság. A Siri és Alexa nevű virtuális asszisztensektől, az önvezető autókon át, az arcfelismerő technológiákig – a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések elősegítik a hatékonyságnövelést és az innovációt. De honnan is indult a mesterséges intelligencia, és hogyan vált elengedhetetlen eszközzé az üzleti alkalmazásokban?

Az első lépések 

Alan Mathison Turing, a brit matematikus és számítógép-tudomány úttörője, már a 20. század közepén jelentős mérföldköveket rakott le a mesterséges intelligencia világában. Az 1935-ben megfogalmazott elképzelése egy olyan hipotetikus gép létrehozásáról szólt, amely egy végtelen memória és egy szimbólumokat olvasó, majd azokat további jelekkel író leolvasóból állt. Ez a leolvasó nem csupán a memória egyik pontjáról a másikra vándorolt, hanem a talált szimbólumok alapján újakat is létrehozott, mindezt egy előre megadott, a memóriában tárolt utasítások sorozata alapján végezte. Turing zsenialitása abban rejlett, hogy felismerte: ha egy gép képes a saját programján dolgozni, akkor annak módosítására vagy finomítására is képes, nyitva áll előtte a tanulás és fejlődés útja. Ez az elmélet ma Turing-gépként ismert. A Turing-gép az összes modern számítógép alapjait képezi – egy elképzelés, amely előrevetítette a mesterséges intelligencia korát.

Az AI ősrobbanása az 1950-es évekre tehető, amikor a tudósok elkezdték vizsgálni, hogyan adhatók olyan intelligens képességek a gépeknek, amelyek az emberi értelemre hasonlítanak. Alan Turing matematikus,- aki a modern számítógép-tudomány egyik atyja-, dolgozta ki 1950-ben a Turing-tesztet, amely azóta az AI kutatások alapjául szolgál. A Turing-teszt célja, hogy megállapítsa, hogy egy gép képes-e emberi szintű intelligenciával kommunikálni. A Turing-teszt az AI kutatásokra és a számítógép-tudományra is jelentős hatást gyakorolt.

Alan Turing annak a Bletchley Parkban dolgozó kódtörő csoportnak volt tagja a második világháború alatt, amely a németek híres Enigma (üzenet titkosító és titkosítás-visszafejtő elektromechanikus gép) berendezését feltörte. Az Enigma kódjainak megfejtése nagyban hozzájárult a németek legyőzésének. 

Az első AI rendszerek nagyon korlátozottak voltak, mára viszont jelentős fejlődésen mentek keresztül.

Érdekesség  

Az AI fejlődése: történelmi áttörések és forradalmi innovációk

Az AI fejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve a neurális hálózatok és a gépi tanulás bevezetése volt.
Az 1950-es években a neurális hálózatok kutatása még gyerekcipőben járt. Ebben az időszakban történtek az első lépések a neurális hálózatok, mint az emberi agy működését modellező számítógépes rendszerek kifejlesztésére. A korai kutatások középpontjában az állt, hogy megértsék, hogyan tudnak egyszerű hálózatok tanulni és döntéseket hozni. Bár a korabeli technológiai és számítástechnikai korlátok miatt a neurális hálózatok kutatása nem érte el a mai szintű fejlettséget, ez az időszak elengedhetetlen alapokat fektetett le a későbbi áttörésekhez, mint a mélytanulás és a modern neurális hálózatok fejlődése.

Az első szakértői alkalmazások

Az 1960-as években az AI kutatói elkezdték fejleszteni azokat a szakértői rendszereket, amelyek képesek voltak specifikus problémák megoldására. Az első szakértői rendszereket, mint például a Dendral és a MYCIN, az orvosi diagnózisok területén használták.

AI hullámvölgyek

Az 1974-80-ig tartó időszak, – más néven AI tél – az AI kutatások visszaesését jelentette. Mivel az addigi kutatások nem hozták az ígért eredményeket, a fejlesztők elestek a kormányzati támogatásoktól, így sok kutató elhagyta az AI területét. A 80-as években elkezdődött az AI kutatások reneszánsza, melynek az AI tél második hulláma vetett véget. Az 1980-as évek vége ismét visszaesést hozott az a mesterséges intelligencia fejlődése terén, mivel az AI elérte a kor kínálta lehetőségek határait. Az 1990-es években a kutatók körében és üzleti világban is elterjedt a nézet, miszerint az AI nem működik, de voltak olyanok, akik mindvégig hittek a mesterséges intelligencia sikerében.   Az AI történetében meghatározó mérföldkő az IBM Deep Blue számítógépének 1997-es győzelme, a világ akkori legjobb sakkozója, Garry Kasparov sakknagymester felett.

AI a 21. században: nagy adatok és mély tanulás

Az AI kutatások az ezredfordulón ismét nagy médiavisszhangot kaptak. Ezekben az években AI kutatók nagy adatokat használtak a gépi tanulásra és az adatelemzésre, és a mély tanulás lehetővé tette a gépek számára, hogy jobban megértsék a világot. A 2011-ben, szintén IBM által kifejlesztett Watson kvízszámítógép Jeopardy! nevű televíziós vetélkedőn elért győzelme még az igazán kételkedőket is meggyőzte, hogy AI képes megbirkózni olyan feladatokkal, amelyek korábban csak az emberi értelemre voltak korlátozva.  Az AI kutatások azóta is folytatódnak, és az AI technológiák továbbra is fejlődnek.

Érdekesség

A “mesterséges intelligencia” kifejezés először 1956-ban került használatba, amikor megszervezték a Dartmouth Konferenciát, az első olyan workshopot, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia kutatására összpontosított. Ezen a találkozón használták először hivatalosan a “mesterséges intelligencia” kifejezést, amit McCarthy javasolt, hogy leírja az új tudományágat, amely a gépeknek az emberihez hasonló intelligenciával való felruházásával foglalkozik. Ez a konferencia tekinthető az AI, mint tudományos terület születésének kezdetének.

A tudományok kereszteződése: AI az innováció szolgálatában

Az AI fejlődése szorosan összefonódik az interdiszciplináris kutatásokkal, ami azt jelenti, hogy több tudományterület egyesítése révén nyernek új ismereteket a mesterséges intelligencia területén. A pszichológia segít megérteni az emberi gondolkodást és tanulást, ami alapvető a gépi tanulási modellek kialakításához. A filozófiai kutatások pedig a gépekkel kapcsolatos etikai és tudatelméleti kérdéseket vetnek fel. A matematika és a logika biztosítják az algoritmusok és modellek matematikai alapjait, míg a számítástechnika a szükséges technológiai hátteret adja a teóriák gyakorlati megvalósításához. Ez az interdiszciplináris megközelítés lehetővé teszi, hogy az AI kutatások áttöréseket érjenek el olyan területeken, mint a természetes nyelvfeldolgozás, a képfelismerés, és az autonóm döntéshozatal.

Érdekesség

Több, elismert és neves AI szakértő (pl. Dr Andrew Y Ng, a Coursera társalapítója, vagy Geoffrey Everest Hinton informatikus professzor, mesterséges neurális hálózat kutató) szerint a mesterséges intelligencia úgy fogja megváltoztatni a világot, mint ahogy korábban az elektromosság és az ipari forradalom tette.

 

Hogyan alakítja át az AI a világunkat

Az AI alkalmazása ma már számos területen megtalálható, és szinte észrevétlenül mindennapi életünk részévé válik.

AI a kormánynál

Az AI rendszereknek köszönhetően a robotika és az autonóm járművek terén is jelentős előrelépések történtek. Az autonóm járművek képesek önállóan vezetni, és az AI rendszereknek köszönhetően képesek érzékelni a környezetüket.

Digitális segítőtársak

Az AI rendszereknek köszönhetően a vállalatok képesek hatékonyabbá tenni a működésüket. Az AI rendszerek segítségével nagy mennyiségű adatok is könnyen feldolgozhatók, az üzleti folyamatok pedig hatékonyabbá tehetők. Az AI programok segítségével készült virtuális asszisztensek és chatbotok egyre elterjedtebbek mind az üzleti életben, mind a mindennapi életben: például az ügyfélkapu MIA nevű virtuális asszisztense, aki képes megválaszolni a kérdéseinket. Ezek az alkalmazások a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) technológiáját használják, hogy értelmezzék és megválaszolják az emberek által feltett kérdéseket. Az AI rendszereknek köszönhetően a nagy mennyiségű információ könnyen elérhetővé vált, és az emberek számára könnyebben feldolgozható.

Érdekesség

A világ első virtuális asszisztense, az Eliza, már az 1960-as években létezett. Eliza-t Joseph Weizenbaum, a MIT kutatója fejlesztette ki, és egy pszichoterapeuta szimulációjára volt tervezve. Az Eliza program képes volt emberi beszélgetéseket utánozni úgy, hogy kérdéseket tett fel, és az emberek válaszait újabb kérdésekké formálta. Bár Eliza viszonylag egyszerű algoritmusa messze állt a mai fejlett virtuális asszisztensek és chatbotok képességeitől, sokakat meglepett és elgondolkodtatott azon, hogy a gépek milyen mértékben képesek emberi kommunikációt utánozni.

Személyre szabott kényelem

Az AI alkalmazása lehetővé teszi az intelligens otthonok és személyes segítők kialakítását is. A mesterséges intelligencia segítségével elérhető a háztartási gépek és eszközök automatizálása, illetve vezérlése, mint például a hőmérséklet-szabályozás, a világítás és a biztonsági rendszerek. Ilyen rendszerek közé tartozik például a Nest, amely egy intelligens otthoni rendszer, vagy az Echo Show, amely egy okos kijelzővel rendelkező eszköz, amely segít az élelmiszerbolti bevásárlásban, vagy receptkeresésben.

Az AI szeme

Az AI alkalmazásával lehetséges felismerő rendszerek és képfeldolgozás fejlesztése  is, melyek a képek és videók elemzését, illetve értelmezését segíti elő. Az ilyen alkalmazások közé tartozik például a Google Photos, amely automatikusan csoportosítja a képeket és videókat, vagy a Facebook, amely automatikusan felismeri az arcokat és ismerősöket javasol.

Élmény saját ízlés szerint

Tudod hogy működik a Netflix ajánlórendszere? AI segítségével elemzik a felhasználói tevékenységet és annak alapján javaslatokat tesznek az érdekes tartalmak megtekintésére.

Érdekesség

A Netflix 2006-ban hirdette meg Netflix Prize versenyét. A cég 1 millió dolláros díjat ígért annak a csapatnak, amelyik a legjobban képes javítani a filmajánló algoritmusuk pontosságát. A verseny nagy hatással volt az AI kutatásra és a gépi tanulás alkalmazásaira, mivel világszerte számos kutatót és fejlesztőt ösztönzött arra, hogy új megközelítéseket és modelleket dolgozzanak ki az ajánlórendszerek számára.

 

A technológia felelősségteljes használata

Az AI terjedése és fejlődése nem csak technológiai előrelépést jelent, hanem számos etikai és társadalmi kérdést is felvet. Ahogy az AI egyre inkább átszövi mindennapjainkat és döntéshozatali folyamatainkat, fontossá válik az ilyen rendszerekkel kapcsolatos etikai normák és szabályozások megvitatása és kialakítása. Az adatvédelem és a magánélet védelme, az algoritmikus előítéletek és a gépek által hozott döntések átláthatósága csupán néhány példa a kezelendő problémákra. Az AI hatása a munkaerőpiacra, beleértve a munkahelyek automatizálásából adódó potenciális munkanélküliség növekedését, vagy az új típusú készségek iránti igényt, komoly társadalmi változásokat hozhat. Ezek a megfontolások arra ösztönzik a kutatókat, fejlesztőket és döntéshozókat, hogy folyamatosan keressék az egyensúlyt az AI által kínált lehetőségek és a társadalom érdekei között, biztosítva, hogy az AI fejlődése hozzájáruljon egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövő kialakításához.

Érdekesség

“Robotok etikai törvényei”, amelyek eredetileg Isaac Asimov science fiction író által lettek megfogalmazva 1942-ben. Asimov “Három robot törvénye” a következőket tartalmazza:

1. Egy robot nem árthat az embernek, vagy tétlenségével nem engedheti, hogy az embernek bántódása essen.

2. Egy robot engedelmeskedik az emberek utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások ütköznek az első törvénnyel.

3. Egy robot megvédi a saját létezését, amennyiben ez nem ütközik az első vagy a második törvénnyel.

Bár Asimov törvényei egy fiktív univerzumból származnak, jelentős hatással voltak az AI fejlesztésére és az etikai megfontolásokra az AI kutatásban. Ezek a törvények inspirálják a tudósokat, mérnököket és etikusokat arra, hogy gondolkodjanak el az AI által okozott potenciális károk elkerülésén és arról, hogyan lehet biztosítani, hogy az AI-t felelősségteljesen használják az emberiség javára. Asimov robot törvényei a korai felismerést tükrözik, hogy az AI fejlesztése során kiemelten fontos az etikai szempontok figyelembevétele, ami ma is aktuális maradt az AI gyors fejlődése és egyre szélesebb körű alkalmazása fényében.

Az új munkatárs neve: AI

Az AI hatása a munkaerőpiacra kétségtelenül az egyik leggyakrabban vitatott téma a technológia fejlődésével kapcsolatban. Az automatizáció és az intelligens rendszerek előretörése új kihívásokat és lehetőségeket teremt a foglalkoztatás terén. Egyrészt az AI képes megkönnyíteni és hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat, lehetővé téve az emberek számára, hogy magasabb értékű feladatokra összpontosítsanak. Másrészt azonban felveti a munkahelyek elvesztésének aggodalmát, különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben. Fontos, hogy a vállalatok és a társadalom proaktívan kezeljék ezeket a változásokat, például az élethosszig tartó tanulás és az átképzési programok támogatásával, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak az új ipari környezethez. Az AI által vezérelt munkaerőpiaci változások kezelése nemcsak a technológiai innováció előmozdításáról, hanem egy inkluzívabb gazdaság és társadalom megteremtéséről is szól, ahol mindenki képes részesülni a digitális kor előnyeiből.

Érdekesség

Az AI által előidézett változások új típusú munkahelyek teremtését is elősegíthetik. Egy konkrét példa erre az úgynevezett “AI etikus” pozíció. Az AI etikusok feladata az AI rendszerek fejlesztése és alkalmazása során felmerülő etikai, jogi és társadalmi kérdések kezelése, biztosítva, hogy az AI megoldások felelősségteljesen és az emberi jogok tiszteletben tartásával kerüljenek implementálásra. 

AI a bolygónk szolgálatában

Az AI és a fenntarthatóság kapcsolatának vizsgálata egyre fontosabbá válik, ahogy a világ szembesül a környezeti kihívásokkal és a fenntartható fejlődés szükségességével. Az AI technológiák különleges lehetőségeket kínálnak a környezetvédelem és a fenntarthatósági célok előmozdítására, például az energiahatékonyság növelésével, az erőforrások fenntarthatóbb felhasználásával, és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével. Az intelligens rendszerek képesek nagy mennyiségű adat elemzésére és feldolgozására, lehetővé téve a tudósok, döntéshozók és vállalkozások számára, hogy jobban megértsék és kezeljék a környezeti problémákat. Például, az AI segíthet az energiafogyasztás optimalizálásában épületekben és városokban, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésével csökkentheti a víz- és műtrágya-használatot, valamint előrejelezheti és minimalizálhatja a környezetszennyezést. Az AI tehát kulcsszerepet játszhat abban, hogy a társadalom fenntarthatóbb irányba mozduljon el, ugyanakkor fontos, hogy e technológiák alkalmazása is a fenntarthatósági elvek szerint történjen, figyelembe véve az esetleges környezeti lábnyomot és más lehetséges negatív hatásokat.

Érdekesség

Google DeepMind projektje, amely az AI-t alkalmazta saját adatközpontjainak hűtési hatékonyságának javítására. A DeepMind AI rendszere képes volt elemezni az adatközpont működését, és megtanulta, hogyan optimalizálja a hűtőrendszerek teljesítményét, ami 40%-kal csökkentette az adatközpontok hűtésére fordított energiafogyasztást. Ez nem csak jelentős költségmegtakarítást eredményezett a cégnél, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez is hozzájárult, elősegítve ezzel a környezettudatos üzemeltetést.